A pettyeskosbor az a nemzetség, amelynek a típusfaja (Neotinea maculata) nem is pettyes, legalábbis a mézajak egyáltalán nem; a levele viszont foltos, innen a faj latin neve is. Korábban a N. maculata a monotipikus Neotinea nemzetség egyetlen faja volt, aztán a filogenetikai vizsgálatok feltárták, hogy igazából a korábban a kosbor (Orchis) nemzetséghez sorolt néhány faj, például a hazánkban is előforduló tarka pettyeskosbor (korábban Orchis tridentata), a sömörös pettyeskosbor (korábban Orchis ustulata), vagy a mediterráni elterjedésű Orchis lactea, O. commutata és O. conica valójában az egyke N. maculata-val alkot egy közös leszármazási közösséget, így ők is bekerültek a Neotinea nemzetségbe.
Kreutz ezzel az összevonással például egyáltalán nem ért egyet: a 2024-es orchideás nagykönyvében (Orchids of Europe, North Africa and the Middle East) a Neotinea génusz továbbra is monotipikus, a fenti átsorolt fajok pedig, hogy ne maradjanak árvák, egy új nemzetséget kaptak Odontorchis néven. A különválasztást azokkal – az egyébként erős – érvekkel támasztja alá, hogy a N. maculata morfológiailag jelentősen eltér a többiektől: a levele foltos, a többi fajé folt nélküli, a mézajkon nem visel pettyeket, eleve a mézajak is más formájú, plusz eltérő az élőhely igénye – a nyíltabb fenyőerdőket részesíti előnyben a kifejezetten fénykedvelő pettyes mézajkú társakkal szemben. Ráadásul genetikailag is meglehetősen izolálódott, hiszen szinte kizárólagosan önmegporzású, így nem is vegyül a többiekkel (hibridjeik sincsenek), amit egyébként az eltérő élőhelytípus is akadályoz (bár én Szicíliában láttam N. maculata-t, N. lactea-t és N. tridentata-t egymástól néhány méterre nőni).
Mindenesetre ha továbbra is egy csoportnak vesszük a fajokat, ahogy alább én is teszem (követve a Magyarország Orchideáinak Atlasza taxonómiáját), akkor közös jellemzőként leginkább az apró termetet, a kúpszerű hengeres, általában sok apró virágból álló virágzatot lehet felhozni. Egész Európában megtalálhatók, különösen a N. maculata-nak tág az elterjedése, Írországtól Észak-Afrikáig, Madeirától Törökországis és a Közel-Keletig a tengerszinttől a 2000 m-es magasságokig előfordul. Magyarországon két faj, a tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata), valamint a sömörös pettyeskosbor (Neotinea ustulata) és annak nyári virágzású alfaja (subsp. aestivalis) él.
