Az adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) sokáig mumus volt nekem, egy jó darabig csupán a Keszthelyi-hegységben volt szerencsém fotózni, és azok a fotók sem sikerültek jól, mivel egy szekérút szegélyében, bokros, sűrű helyen nőttek a tövek, nem lehetett szépen kiemelni a témát a háttérből. Aztán a Bakonyban sikerült ráakadni egy gyönyörű, bár egyre cserjésedő réten egészen fotogén példányokra.
Magyarország két sallangvirág faja közül ez a kevésbé színpompás, a virágokon általában a zöldes árnyalat dominál, sötét- vagy fakóvörös árnyalatokkal, néha egy-egy tő viszont hozza a Janka-sallangvirág (Himantoglossum jankae) rikító árnyalatait, mint az alábbi galériában is a legalsó képeken látható gyönyörű szoliter példány. A Jankával szemben további megkülönböztető bélyeg a mézajkon a sarkantyú bejáratának szőrözöttsége (ez a testvérfajon szinte teljesen csupasz), valamint az adriaticum korábbi virágzási ideje: ez a Keszthelyi hegységben már május végén elkezdődik, a Bakonyban pedig június második feléig kitart. A Janka-sallangvirág ezzel szemben csak június végétől bontja szirmait.
Hazánkon kívül csak Olaszország középső és északi részén, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, a délszláv államokban és Albániában található meg. Nyugat-Európából hiányzik (ott a bakbűzű sallangvirág, a Himantoglossum hircninum váltja fel). Magyarországon a legtöbb példánya a Keszthelyi-hegységben, valamint a Bakonyban él, emellett az Alpokalján is előfordul. Nemrég megtalálták a Gerecsében és a Vértesben is.
Úgy tűnik, itthon terjedőben van a faj, ugyanakkor számos tényező veszélyezteti a fennmaradását: a cserjésedés, az invazív fajok térnyerése, a túltartott vadállomány kártétele, a szemétlerakás és a terepi technikai sportok terjedése. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 0000 Ft.
Vissza a sallangvirág (Himantoglossum) nemzetséghez ↶
