Vannak olyan orchideafajok, amelyek sokáig a bakancslistán csücsülnek, mivel pont olyan időben nyílnak, amikor már kevés a látnivaló a témában, így csak miattuk nem feltétlenül éri meg a botanikai út. Az Anacamptis sancta is pont ilyen, mivel április közepétől május közepéig bontja ki a virágait, ráadásul a Mediterráneumban sem fordul elő mindenhol, csak annak keleti részén (Görögország, Törökország, Ciprus és Közel-Kelet – a Szentföldön írták le a fajt, innen a sancta/szent elnevezés is). Viszont Törökországban van egy második orchidea-hullám, különösen a Taurus-hegység magasabb, montán élőhelyein még májusban is több nagyon szép és egzotikus bangófaj, sallangvirágok és madársisakok virítanak.
Így amikor tavaly május közepén felkerestük ezeket a helyeket, beiktattunk néhány tengerhez közeli, ismert Anacamptis sancta pontot is, hátha szerencsével járunk. Kicsit aggódtunk, mert bár Kreutz 1998-as török monográfiájában gyakorinak említi a Földközi-tenger török partján, a fokozott tájhasználat és szálepgyűjtés miatt ez a faj is megritkulhatott arrafelé. Ráadásul a május közepe már virágzási szempontból is necces, simán belefuthatunk ilyenkor elnyílt, besült kórókba. Úgyhogy rögtön az út legelején, már a második nap felkutattuk a kiválasztott pontokat; a legelsőnél, egy nagy tengerparti strandba ékelődött, beépített kis félszigeten egyáltalán nem volt szerencsénk, viszont a második helyet még el se értük, a kocsiból egy út melletti minitisztáson elsuhanó vöröses foltokra lettünk figyelmesek. Fékre rálép, autó megfordul, visszarobog, és hát persze, ott vigyorgott egy rakat sancta az út mellett. Raádásul gyönyörű példányok, pont a virágzás csúcsán!
Vad fotózás után mentünk is tovább, majd néhány megálló után belefutottunk egy olyan helybe, ami minden orchidiótában beindítja a nyálelválasztást: világos kis fenyőerdő, benne tisztásokkal, és orchideatobzódással: nem elég, hogy a sancta itt is tömegével jött elő (ráadásul egészen vad, sötétvöröses, már-már bordós színekben), még egy hibridet is produkált az Anacamptis fragrans-szal (ami a poloskaszagú kosbor jószagú testvére – lásd alul!), plusz bangófajok: Ophrys lyciensis és Ophrys candica (minoa). Ki tudja, mikor láthatok megint sancta-t, úgyhogy ennek megfelelően nagyon sok tövet meglőttem, alább a teljes galéria, plusz élményvideó.
Vissza a sisakoskosbor (Anacamptis) nemzetséghez ↶
Anacamptis sancta tobzódás az antalyai út szélén Törökországban